2015. május 17., vasárnap

2. Rész



JELEN


Mikor oda érek a a kissé lepukkant emeletes háza elé az első gondolatom az ,hogy ő biztos nem a saját pénzéből fizetett ki. Kuncsaftjaim többsége, sőt mind, gazdag körülmények között szokott fogadni. Egy szóval nem ilyenhez vagyok szokva.Szóval ha Niall ilyen embereket akar beszervezni akkor engem elfelejthet.
Kezemmel a ház kilincséért nyúlok és lassan belépek. Ha jól emlékeztem Niall azt mondta hogy a gyerek a harmadikon lakik. A házban meglepően rossz illatok terjengenek, nehezen viselem ezeket el. Amint már említettem nem ilyenekhez vagyok szokva, de túl teszem magam és gyorsan a harmadik emelet felé veszem az utam. Ahhoz az ajtóhoz sétálok amire Mr. Hemmings van írva, majd bekopogok és egy húszas éveiben járó szőke srác nyit ajtót. Szakadt farmere és valamilyen bandás pólója van. Arca kicsit borostás és alsó ajkában egy fekete piercinget veszek észre.
-Gyere be! - mutat befelé majd arrébb áll az ajtóból úgy, hogy beférjek rajta. Körbe nézek a szobájában, látom hogy ugyan olyan silány mint a panelház. Ütött-kopott falak, foltos szőnyeg, roskatag bútorok. Ezekből a dolgokból, csak azt szűrtem le, hogy nem lehetett a csávó valami gazdag. Talán a barátai dobtak össze rám pénzt, a srác szülinapjára vagy valami hasonló. Nem kért semmi különlegeset, sőt úgy vigyázott rám, mintha szűz lennék. Az egész együttlét teljesen más volt mint amit eddig tapasztaltam. Ha ilyen marad mint most volt, akkor szívest- örömest járok vissza. Megsajnáltam és úgy döntöttem, hogy a pénz rám eső részét nem fogadom el.
- Fogadd el nyugodtam. Én hatszor ennyit keresek. - mondja nyugodt lélekkel. Ez nekem elég homályos kép. Itt lakik dús gazdag létére egy ilyen romhalmazban. De jó! Elrakom az összes pénzt, felveszem segítségével a kabátom és megyek. Utam természetesen Niallhöz vezet. Mikor oda érek, azonnal Niall irodájába megyek, mert tudom, hogy ideje nagy részét ott tölti. Persze jól sejtettem, ott volt az íróasztalánál és engem várhatott.
-Ügyes voltál. - mondja, míg átnyújtom neki a pénzét.
-Nem tudom, hogy hol szerezted ezt a kuncsaftot, de bejött az újítás. - mosolygok felé sejtelmesen. Már akarok, haza felé menni, de kezemért nyúl és magához ránt.
-Nem arról volt szó, hogy maradsz egy picit? - nagyot nyeltem, mert ez csak egyet jelenthet, engem akar.


REGGEL

Niall hatalmas francia ágyában ébredek, mellettem az előbb említett személy fekszik. Fejem nagyon zúg, majd szét robban. Nem emlékszem a tegnap estére, hogy hogy kerültem ide, csak képek ugranak be. Látom amint Niall mellettem fekszik, de szerencsétlen nagyon kiüthette magát. Eszembe jut, hogy itt a megfelelő pillanat, hogy kicsit kutassak szeretett főnököm után. Lassú léptekkel haladok az irodája felé, tudom hogy az összes kis mocskos titkát abban az egy szobában tartja. Niall mindig is titkolózott bármiről is kérdeztem, de most legalább megtudok róla mindent. Azonnal ahogy beértem kirántottam íróasztala fiókját amiben csak egy pendrive volt. Nyöszörgést hallottam a szoba felől, hirtelen kikaptam a pendrivet és megfordultam. Szerencsére tegnap este ott hagytam a kabátom így gyorsan beleejtettem a zsebébe.

-Hát te meg mit keresel itt? - tántorog be a szobába Niall egy szál gatyában.
-Csak itt felejtettem a kabátom tegnap. - nyúlok az említett darab felé, de Niall elkapja a kezemet.
-Máris menni akarsz szépség? - vigyorog felém azzal a sunyi mosolyával.
-Hát igen, hisz tegnap mondtad hogy ma fontos vendégeid lesznek. - motyogom. Niall elbambul és elgondolkozik. Van egy olyan érzésem, hogy a tegnap estéből nem emlékszik semmire.
-Mondtam én ilyet? - vakarja meg az állát. - Lehet, de akkor estére kárpótlást kérek! - megforgatom a szemeimet. Ég bennem a vágy, hogy megnézhessem a pendrive-ot, kíváncsi vagyok a rajta levő tartalomra. De mi van akkor, ha csak bugyuta filmek? Vagy egy pár irodai maszlag? Most inkább a kockázat a tét. Akármi lesz rajt én csak nyerhetek vele. Aztán eszembe jut, hogy ma este Harry is áthívott magához.
-Nem megy az este, Harry már lefoglalt. - kacsintok felé majd egy hirtelen mozdulattal kapom fel barna ballonkabátom és már ott se vagyok. Száguldok lefelé a lépcsőkön , hogy minél hamarabb haza érhessek. Az utcán még fogok egy taxit és már otthon is vagyok. Első utam azonnal a számítógépem felé vezet. Bedugom a kis kütyüt a gépbe és várom a míg betölt. Pár videó tárul elém ami a "munkatársaim" nevét viseli.
-Ez meg mi a.. ? - görgetek lejjebb a felvételek között és egyszer csak meglátom a saját nevem. Robin Brooks. Ott díszeleg egy fájl neve ként. Azonnal kattintok a lejátszásra. Minden egyes pillanat, amit ezzel a seggfejjel töltöttem meg van örökítve. Az elsőtől egészen a tegnapiig. Gondolom a többi lánnyal is így van. Ezt egyszer még megfogja keserülni. Nem érdekel tovább az eszköz tartalma. Kiszedem a gépemből és ideges indulok vissza a főnökömhöz. Útközben a látottak játszódnak le bennem, ami még jobban felnyomja az idegeimet a csillagos égig. Felszaladok a lépcsőkön és berontok a házába.
-Ezt még is hogy képzeled? Ez személyi jogsértés! - kiabálok rá  erre a mocsokra aki valamilyen maffiózókkal tart megbeszélést.
-Hé kislány miről beszélsz?  - vigyorog rám, majd a karomat megragadva húz el a halószobája felé. -Csak egy pillanat! - szól ki az ajtón a két nagy darab palinak, ezután magunkra zárja az ajtót.
- Ne játszd azt hogy nem tudod miről van szó! -  nézek mérgesen Niallre. - Tudok a videókról! - egy hatalmas pofont kever le nekem.
-Te hülye kis csitri. - ordítja és rángat meg. - Mit képzelsz magadról, hogy a cuccaimban turkálsz? Ezért ma még böjtölni fogsz! - mutatja fel a pendrivot. - És hogy személyi jogsértés? Benne volt a szerződésben katicabogár.
-Ez nem igaz! - ordítok. - Végig olvastam és nem láttam. - Niall felkuncog. Odamegy az egyik szekrényéhez és kikeres belőle egy egy papírt. Gondolom az a szerződésem.
-Olvasd! - mutat egy egészen apró betűs részre.
-Továbbá elfogadom, hogy a felül megnevezett szempontokat és azt, hogy Niall Horan rólam pornógráf tartalmat vegyen fel. - elcsuklik a végére a hangom és sírni kezdek, de nem engedek a könnyeknek utat. - És még is mit csinálsz velük?
-Na szerinted? Most pedig itt maradsz! Harry kap majd egy másik kurvát helyetted! - ordítja és rám vágja az ajtót. Hallom, hogy bájszövegét nyomja kint a vendégeknek és folytatják a tárgyalást. Rengeteg idő telik el, szerintem legalább két vagy több óra is. Mikor már elkezd sötétedni, azt hiszem ma nyugtom lesz, de tévedek. Niall vigyorogva jön be a szobába. Újra rám jött a sírhatnék, de most sajnos nem vagyok olyan erős, hogy vissza tartsam.
-Mi- mi- mit akarsz velem csinálni? - szipogok.
-Hm, mit is csináljak? - sétál a szekrényi előtt és egynél megáll, aminek szélesre tárja az ajtaját. A szemem megakad a tartalmán és könnyeim utat törnek maguknak. - Rég használtam a kellékeinket, nem drágám? - fordul hozzám. Sírok. Nem akarom újra azokat a borzasztó emlékeket.

MÚLT

-Ezt pedig vedd leckének miképpen viselkedj! - motyogta Niall a fülembe miközben erőszakosan belökött a liftbe. Egy Harry nevű kuncsafthoz indultunk. Ő volt az első ügyfelem és a nagy találkozás előtt Niall igen  móresre tanított. Tudtam, hogy nem lesz ez a munka egy leányálom, de mégse gondoltam volna, hogy a főnök ilyen eszközökhöz folyamodik. Csuklómon és mellkasomon vörös foltok díszelegtek, szerencsémre hosszú ujjú ruhám mindent eltakart.
Felértünk a 26. emeltre és egy hatalmas irodába szálltunk ki. Az asztalon ült az a bizonyos Harry. Fekete, drágának tűnő öltönyt és egy lazán gombolt pezsgő színű inget viselt. Kócos, félhosszú göndör haja volt ami elsőre szinte taszított és nem értettem hogy egy ilyen jól öltözött férfinak miért van ennyire elhanyagolt frizurája.
-Mr. Horan, Mrs. Brooks! - állt fel az asztalról és kezét nyújtva jött felénk. - Örülök a találkozásnak! Harold Styles vagyok.

2015. május 4., hétfő

1. rész

JELEN




Pihegve fekszek Harry mellkasán. Megint durva volt, mint mindig. Bár ehhez hozzá szoktam az évek alatt, de azért mindenkinek jól esik egy kis gyengédség. Olyankor nem érzem magam annyira kurvának. Furcsa ezt mondani, de ennek is mint minden munkahelynek van rossz oldala is.
-Mennyi lesz?- kérdezi nevetve Harry, mintha nem tudná.
-Sok- mosolygok. Fél oldalas mosolyra húzza rózsaszín, szexi ajkait. Nem néz ki rosszul de eddig a munkakörömön kívül nem foglalkoztam vele jobban.
-Szólhatnál Niallnak, hogy vegyen vissza az árakból, legközelebb az  öltönyökön kell spórolnom.- viccnek szánja, de valamiért nincs kedvem nevetni rajta. Harry mindig is bármit megengedhetett magának, bármit: fiatalabb korában az apja finanszírozott neki mindent, most meg menő állása van egy elég komoly cégnél, ahol valami magas beosztású főnök. Ennél többet soha nem akartam meg tudni az állásáról.
-Aki Armanira költ- jegyzem meg neki majd kiszállok az ágyból.
-Hova mész?- ül fel Harry.
-El? Szeretnél még egy menetet?- húzom furcsállóan fel a szemöldökömet. Hova megyek? Mintha féltene.
-Nem, nem csak maradj még.- ez megzakkant. A nagy Harry Styles marasztalni szeretne az ágyában. Fura. Én még furábban nézek.- Légy szíves! - fogja meg a kezemet. Nagyot sóhajtva vissza fekszem mellé az ágyba. Még soha nem maradtam munka után az ügyfeleimnél, lerendeztek, odaadták a pénzt és elmentem. Lehet, hogy összebeszélt Niallel és csak szívatnak. Milyen vicces, hogy a főnököm és a legrégibb ügyfelem legjobb barátok.
-Mit szeretnél még? - rajzolok egy kört a mellkasára. Harry nekem mindig is nagyon furcsa volt. Tökéletesen kigyúrt test, tetoválások, sokat fizető munkahely és még helyes is, de ezek ellenére nagyon nem volt barátnője. Pedig tudja mire van szüksége egy nőnek az ágyban, én már csak biztos vagyok benne.
-Beszélgetni. - még furcsább arcot vágok. Harry Styles beszélgetni szeretne velem.
-Beszélgetni? Harry fontosabb dolgom is van annál, meg ha Niall megtudja kinyír.- szállnék ki az ágyból, de vissza ránt.
-Majd Niallt lerendezem. - néz könyörgően, mintha egy kisgyereket látnál a cukorka bolt előtt. Sóhajtok egyet és rá emelem tekintetemet.
-Jó, de csak 10 percet kapsz Styles! - teszem karba a kezeim és figyelni kezdek rá. - Na mit akarsz annyira megbeszélni?
-Tulajdonképpen csak egy kérdésem lenne ami már azóta furdalja az oldalam mióta megláttalak. - vigyorodik el azzal a mocskos ajkaival és egy báj mosolyt varázsol arcára. Nem tudom felfogni hogy tud ennyire érzelmeket kimutatni a szájával, ez számomra mindig is rejtély volt. Ahogy egyre jobban tanulmányoztam az arcának azt a bizonyos részét, kedvem támadt volna megcsókolni. Annyira kívánatosnak, vonzónak tűnt és hívogatónak, de uralkodnom kell magamon, ő csak egy kuncsaftom. Aztán az egész bambulásból Harry zökkent ki ahogy megköszörüli a torkát.
-Mit nézel ennyire?
-N-nekem most mennem kell! - pattanok ki az ágyból és azonnal a ruháimért nyúlok.
-Várj, még nem is hagytad hogy kérdezzek! - nyúl Harry a karom után, hogy megállítson az öltözésben.
-Már mennem kellene.. - sóhajtok fel panaszosan és az órára nézek ami elég későt mutat pedig még ma lesz egy ügyfelem.
-Csak egy kérdés lenne! - mozdítja meg Harry a hüvelykujját a karomon, mintha simogatni akarna.
-Legyen! - adom be a derekam és vissza ülök az ágyra és teljes komolysággal nézek a göndörre.
-Amióta Niall bemutatott nekem, azóta az jár a fejemben, hogy egy ilyen szép és okos nő hogy lehet prostituált? - amikor ezt a mondatot meghallottam, tudtam hogy most kell lelépnem. Nem fogom pont neki megválaszolni, elég az ha én tudom miért ezt az utat választottam a pénz szerzésnek.
-Őm... tényleg mennem kell! - kapom fel gyorsan a fekete ruhámat
meg a cipőmet és máris az ajtóban állok a pénzzel a kezemben ,hogy távozzak. Gyorsan dobok egy csókot a fiúnak aki még mindig az ágyban ül lefagyva majd máris a liftbe szállok be. Ránézek a telefonomra és egy SMS-t találok benne, Nialltől. Megint csak hozta az aranyos főnök formáját.

-30 perccel később-

Már Niall irodájában voltam, vagyis nem igazán nevezhetném irodának, csak a lakásán egy szoba volt ami úgy volt berendezve mint egy nagy menő menedzser irodája. Így azt a látszatot keltette, hogy Niall igen is tiszteltséges munkával rendelkezik és azért tartja az irodát. Ennek ellenére ha az emberek tudnák milyen kis mocskos ügyei vannak többé nem tartanák jól menő üzlet embernek.
-Tessék itt van a cím! - csúsztat elém egy kis fehér cetlit amit gyorsan zsebre is vágok.
-Itt pedig a részesedésed.- nyújtok át neki pár papír pénzt amit ő is gyorsan el rak a kis széfjébe.
-Aztán ügyes legyél! Új a gyerek és kifejezetten téged akart. Bármennyi pénzt megadott volna érted! - tenyerel az asztalra és mélyen a szemeimbe néz. - Szeretném megtartani a kölyköt, jó ügyfelem lenne és még képes lenne többet is fizetni. Hát nem egy főnyeremény? - villantja felém fehér mosolyát majd vigyorogva elrugaszkodik az asztaltól és bevágja a széf ajtaját.
Mit keresek én itt? Mindig ez fut át az agyamon, mikor Niallt nézem. Ő se egy kis angyal. Szinte minden csaj, aki neki dolgozik szerelmes belé, csak én nem. Pedig nem egyszer használt örömszerzésre, de nem csak engem mindenkit szinte. Mindenhol a pénz forrást keresi. Nem tudom miért hozzá fordultam akkor, jó ötletnek tűnt. De már kezdek napról- napra hezitálni a döntésemen. Szeretem ezt a munkát, de a főnökömet nem. Van egy olyan érzésem, hogy ma megint akar tőlem valamit. "Aztán siess vissza!" cseng utolsó mondata fülemben. De állítása szerint nem mindig volt így. Azt tudom hogy Niall nem valami gazdag családból származik, de azt, hogy hogyan lett ilyen azt sajnos nem.



MÚLT


-Azért nem is vagy olyan rossz!- suttogta fülembe lihegve Niall a leendő főnököm. Nem volt nehéz rá vennem magamat erre a munkára.- Csak még csiszolni kellene a technikáidon! - vigyorgott kacéran. Kicsit fájt, hogy nem szerelemből tettem, de hamarosan ezzel fogok meggazdagodni.
-És biztos, hogy kő gazdag leszek?- néztem őt komolyan. 
-Biztos. - kacsintott. - Csak írd alá a szerződést és utána azt csinálod amit én mondok. - vigyorgott sejtelmesen. Azt hittem így poénkodik egy kicsit, de tévedtem. Niall nem sokkal az első ügyfeleim után megmutatta a foga fehérjét. Az azt követő időszak borzalmas volt, rosszabbnál rosszabb ügyfeleket kaptam és még Niall is rátett egy lapáttal. 

2015. március 29., vasárnap

Prológus

MÚLT

-Nem hagyhatsz egyedül! - kiabálta apám kétségbe esetten anyámnak mikor megtudta hogy lelép az új pasijával. Én még csak 4 éves voltam és nem éreztem a dolgok súlyát, csak azt értettem hogy ha apa sír akkor azt tényleg komoly helyzet. Akkoriban biztos voltam benne hogy az apám a legerősebb ember és ő sose sír, de amikor anyám elhagyta ez a kép összetört bennem. Azt hitte nem látom sírni, de minden egyes alkalommal hallottam hogy elsírja magát. Akárhogy próbált erősnek látszani tudtam hogy mennyire össze van törve. Ekkor döntöttem el hogy én mindig erős, érzelem mentes leszek így soha senki nem fog elbánni velem.

JELEN

Felveszem Harry kedvenc ruháját, majd még egyszer rápillantok az SMS-re amiben a cím áll.
-Egyre drágább helyeket talál. - jegyzem meg magamnak. Felkapom a kabátomat és már futok is le a sofőrhöz.-Continental szállodához!- diktálom a sofőrnek, majd hátra dőlők a hátsó ülésen.
Elgondolkodok azon, hogy talán Harry a legrégebbi kuncsaftom, végig kísérte egész pályafutásomat, látta ahogy napról napra fejlődöm és nem mellesleg mindig elég rendesen megfizetett. Nem, nem útszéli kurva vagyok, én egy luxus prostituált vagyok. Szinte megfizethetetlen és elérhetetlen, de aki add a luxusnak, mint Harry is, annak természetes dolog hogy a hétvégéket velem és hozzám hasonló lányokkal tölti. A kuncsaft kap egy jó estét esetleg nappalt én meg az ezért járó pénzt és ez így van rendben. Nem is akarom hogy másképpen legyen az életem. Olyan dolgokat engedhetek meg magamnak amiről más nők csak álmodoznak. Drága a ruhám, a cipőm, a táskám, a kocsim és jó magam is egy drága portéka vagyok. 

JÖVŐ

-Hideg van! - jegyzem meg. Bár 20 méter magasan ki nem fázik? Hogy hol is vagyok? Egy híd tetején. Igen hamarosan leugrok a mélybe. A szívem darabokban, arcomon könny cseppek és a testemen karcolások. A testem, mellyel a kenyeremet kerestem, romokban. Mindjárt éjfél. Kereken éjfélkor leugrok, senki sem állíthat meg. Így lesz mindenki számára a legjobb. Senkinek sem fogok ártani, főleg nem neki. Az arcomon egy utolsó könnycsepp legördül és éjfélt üt az óra. A város legmagasabb tornya megkondul és én elengedve a hidat lezúgok a mélybe.