JELEN
Mikor oda érek a a kissé lepukkant emeletes háza elé az első gondolatom az ,hogy ő biztos nem a saját pénzéből fizetett ki. Kuncsaftjaim többsége, sőt mind, gazdag körülmények között szokott fogadni. Egy szóval nem ilyenhez vagyok szokva.Szóval ha Niall ilyen embereket akar beszervezni akkor engem elfelejthet.
Kezemmel a ház kilincséért nyúlok és lassan belépek. Ha jól emlékeztem Niall azt mondta hogy a gyerek a harmadikon lakik. A házban meglepően rossz illatok terjengenek, nehezen viselem ezeket el. Amint már említettem nem ilyenekhez vagyok szokva, de túl teszem magam és gyorsan a harmadik emelet felé veszem az utam. Ahhoz az ajtóhoz sétálok amire Mr. Hemmings van írva, majd bekopogok és egy húszas éveiben járó szőke srác nyit ajtót. Szakadt farmere és valamilyen bandás pólója van. Arca kicsit borostás és alsó ajkában egy fekete piercinget veszek észre.
-Gyere be! - mutat befelé majd arrébb áll az ajtóból úgy, hogy beférjek rajta. Körbe nézek a szobájában, látom hogy ugyan olyan silány mint a panelház. Ütött-kopott falak, foltos szőnyeg, roskatag bútorok. Ezekből a dolgokból, csak azt szűrtem le, hogy nem lehetett a csávó valami gazdag. Talán a barátai dobtak össze rám pénzt, a srác szülinapjára vagy valami hasonló. Nem kért semmi különlegeset, sőt úgy vigyázott rám, mintha szűz lennék. Az egész együttlét teljesen más volt mint amit eddig tapasztaltam. Ha ilyen marad mint most volt, akkor szívest- örömest járok vissza. Megsajnáltam és úgy döntöttem, hogy a pénz rám eső részét nem fogadom el.
- Fogadd el nyugodtam. Én hatszor ennyit keresek. - mondja nyugodt lélekkel. Ez nekem elég homályos kép. Itt lakik dús gazdag létére egy ilyen romhalmazban. De jó! Elrakom az összes pénzt, felveszem segítségével a kabátom és megyek. Utam természetesen Niallhöz vezet. Mikor oda érek, azonnal Niall irodájába megyek, mert tudom, hogy ideje nagy részét ott tölti. Persze jól sejtettem, ott volt az íróasztalánál és engem várhatott.
-Ügyes voltál. - mondja, míg átnyújtom neki a pénzét.
-Nem tudom, hogy hol szerezted ezt a kuncsaftot, de bejött az újítás. - mosolygok felé sejtelmesen. Már akarok, haza felé menni, de kezemért nyúl és magához ránt.
-Nem arról volt szó, hogy maradsz egy picit? - nagyot nyeltem, mert ez csak egyet jelenthet, engem akar.
Niall hatalmas francia ágyában ébredek, mellettem az előbb említett személy fekszik. Fejem nagyon zúg, majd szét robban. Nem emlékszem a tegnap estére, hogy hogy kerültem ide, csak képek ugranak be. Látom amint Niall mellettem fekszik, de szerencsétlen nagyon kiüthette magát. Eszembe jut, hogy itt a megfelelő pillanat, hogy kicsit kutassak szeretett főnököm után. Lassú léptekkel haladok az irodája felé, tudom hogy az összes kis mocskos titkát abban az egy szobában tartja. Niall mindig is titkolózott bármiről is kérdeztem, de most legalább megtudok róla mindent. Azonnal ahogy beértem kirántottam íróasztala fiókját amiben csak egy pendrive volt. Nyöszörgést hallottam a szoba felől, hirtelen kikaptam a pendrivet és megfordultam. Szerencsére tegnap este ott hagytam a kabátom így gyorsan beleejtettem a zsebébe.
-Hát te meg mit keresel itt? - tántorog be a szobába Niall egy szál gatyában.
-Csak itt felejtettem a kabátom tegnap. - nyúlok az említett darab felé, de Niall elkapja a kezemet.
-Máris menni akarsz szépség? - vigyorog felém azzal a sunyi mosolyával.
-Hát igen, hisz tegnap mondtad hogy ma fontos vendégeid lesznek. - motyogom. Niall elbambul és elgondolkozik. Van egy olyan érzésem, hogy a tegnap estéből nem emlékszik semmire.
-Mondtam én ilyet? - vakarja meg az állát. - Lehet, de akkor estére kárpótlást kérek! - megforgatom a szemeimet. Ég bennem a vágy, hogy megnézhessem a pendrive-ot, kíváncsi vagyok a rajta levő tartalomra. De mi van akkor, ha csak bugyuta filmek? Vagy egy pár irodai maszlag? Most inkább a kockázat a tét. Akármi lesz rajt én csak nyerhetek vele. Aztán eszembe jut, hogy ma este Harry is áthívott magához.
-Nem megy az este, Harry már lefoglalt. - kacsintok felé majd egy hirtelen mozdulattal kapom fel barna ballonkabátom és már ott se vagyok. Száguldok lefelé a lépcsőkön , hogy minél hamarabb haza érhessek. Az utcán még fogok egy taxit és már otthon is vagyok. Első utam azonnal a számítógépem felé vezet. Bedugom a kis kütyüt a gépbe és várom a míg betölt. Pár videó tárul elém ami a "munkatársaim" nevét viseli.
-Ez meg mi a.. ? - görgetek lejjebb a felvételek között és egyszer csak meglátom a saját nevem. Robin Brooks. Ott díszeleg egy fájl neve ként. Azonnal kattintok a lejátszásra. Minden egyes pillanat, amit ezzel a seggfejjel töltöttem meg van örökítve. Az elsőtől egészen a tegnapiig. Gondolom a többi lánnyal is így van. Ezt egyszer még megfogja keserülni. Nem érdekel tovább az eszköz tartalma. Kiszedem a gépemből és ideges indulok vissza a főnökömhöz. Útközben a látottak játszódnak le bennem, ami még jobban felnyomja az idegeimet a csillagos égig. Felszaladok a lépcsőkön és berontok a házába.
-Ezt még is hogy képzeled? Ez személyi jogsértés! - kiabálok rá erre a mocsokra aki valamilyen maffiózókkal tart megbeszélést.
-Hé kislány miről beszélsz? - vigyorog rám, majd a karomat megragadva húz el a halószobája felé. -Csak egy pillanat! - szól ki az ajtón a két nagy darab palinak, ezután magunkra zárja az ajtót.
- Ne játszd azt hogy nem tudod miről van szó! - nézek mérgesen Niallre. - Tudok a videókról! - egy hatalmas pofont kever le nekem.
-Te hülye kis csitri. - ordítja és rángat meg. - Mit képzelsz magadról, hogy a cuccaimban turkálsz? Ezért ma még böjtölni fogsz! - mutatja fel a pendrivot. - És hogy személyi jogsértés? Benne volt a szerződésben katicabogár.
-Ez nem igaz! - ordítok. - Végig olvastam és nem láttam. - Niall felkuncog. Odamegy az egyik szekrényéhez és kikeres belőle egy egy papírt. Gondolom az a szerződésem.
-Olvasd! - mutat egy egészen apró betűs részre.
-Továbbá elfogadom, hogy a felül megnevezett szempontokat és azt, hogy Niall Horan rólam pornógráf tartalmat vegyen fel. - elcsuklik a végére a hangom és sírni kezdek, de nem engedek a könnyeknek utat. - És még is mit csinálsz velük?
-Na szerinted? Most pedig itt maradsz! Harry kap majd egy másik kurvát helyetted! - ordítja és rám vágja az ajtót. Hallom, hogy bájszövegét nyomja kint a vendégeknek és folytatják a tárgyalást. Rengeteg idő telik el, szerintem legalább két vagy több óra is. Mikor már elkezd sötétedni, azt hiszem ma nyugtom lesz, de tévedek. Niall vigyorogva jön be a szobába. Újra rám jött a sírhatnék, de most sajnos nem vagyok olyan erős, hogy vissza tartsam.
-Mi- mi- mit akarsz velem csinálni? - szipogok.
-Hm, mit is csináljak? - sétál a szekrényi előtt és egynél megáll, aminek szélesre tárja az ajtaját. A szemem megakad a tartalmán és könnyeim utat törnek maguknak. - Rég használtam a kellékeinket, nem drágám? - fordul hozzám. Sírok. Nem akarom újra azokat a borzasztó emlékeket.
MÚLT
-Ezt pedig vedd leckének miképpen viselkedj! - motyogta Niall a fülembe miközben erőszakosan belökött a liftbe. Egy Harry nevű kuncsafthoz indultunk. Ő volt az első ügyfelem és a nagy találkozás előtt Niall igen móresre tanított. Tudtam, hogy nem lesz ez a munka egy leányálom, de mégse gondoltam volna, hogy a főnök ilyen eszközökhöz folyamodik. Csuklómon és mellkasomon vörös foltok díszelegtek, szerencsémre hosszú ujjú ruhám mindent eltakart.
Felértünk a 26. emeltre és egy hatalmas irodába szálltunk ki. Az asztalon ült az a bizonyos Harry. Fekete, drágának tűnő öltönyt és egy lazán gombolt pezsgő színű inget viselt. Kócos, félhosszú göndör haja volt ami elsőre szinte taszított és nem értettem hogy egy ilyen jól öltözött férfinak miért van ennyire elhanyagolt frizurája.
-Mr. Horan, Mrs. Brooks! - állt fel az asztalról és kezét nyújtva jött felénk. - Örülök a találkozásnak! Harold Styles vagyok.